bODNÁR bALÁZS
Egerben születtem és nőttem fel, majd a középiskolai tanulmányaim kezdetével kerültem Miskolcra, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ütő tanszakára. A klasszikus zenei diplomámat szintén Miskolcon, azt követően a jazz főiskolait pedig Székesfehérváron szereztem meg. 2007-től tanítok a Mezőkövesdi Alapfokú Művészeti Iskola ütő tanszakán. 2015-től itt is lakom, ma már a feleségemmel, a kisfiammal és a kislányommal együtt. 2010-től miskolci Bíborszél nevű zenekar dobosa vagyok, az "Itt a helyed" című dalunkhoz készült klipben pedig a Fotóklub több tagja is tevékenyen részt vett. A fotózás számomra egy régi szenvedély, de mivel a zene szinte minden időmet lekötötte, így sokáig csak hobbi maradt. Viszont pár éve komolyabban is elkezdtem foglalkozni vele, mivel mindig is a terveim között szerepelt egy saját fotóstúdió. Nagyon sokféle téma érdekel és igyekszem minél több oldalról megismerni a fényképezés világát, de ami a legközelebb áll hozzám, az a portré- és a természetfotózás.
bODOLAI MÁRTON
Kreativitás, egyedi látásmód, profizmus – ezek a fotózással kapcsolatos kulcsszavaim. Hiszek abban, hogy a fotózás nem csupán a gép kattogtatása, sokkal több annál: meglátni és életre szólóan megörökíteni a pillanatot és a benne rejlő történetet.
Képeimmel - legyen az egy kölyök, még "civilizált" emberrel nem találkozó róka becserkelés utáni portréja, vagy a hajnali Bodrogzug szeptemberi párája fölött kieresztett drón légifelvétele, vagy az igent életreszólóan kimondó friss házaspár meghitt és egyúttal szempillantásnak tűnő nagy napjának megörökítése- a szépséget, a megismételhetetlen pillanatot, az egyéniséget kívánom visszaadni.
Felvágás vagy sem, de örömmel és büszkeséggel tölt el, ha természetfotóim sikeresen szerepelnek egy-egy hazai vagy nemzetközi fotópályázaton. Mélyen megérint viszontlátni képeimet a kiállításokon, akárcsak az ifjú házasok pozitív ajánlásait, visszajelzéseit olvasni.
bOGNÁR PÉTER
A nevem Bognár Péter.
2006-óta foglalkozom komolyabban fotózással. A miskolci Fotóklubnak 2012 óta vagyok tagja. Korábban főleg természetfotókat készítetem, ma már nem. Szívesen fotózok embereket, tájakat, de leginkább hangulatokat. 2021 óta MAOE fotóművész vagyok, de ha valaki érti a képem, nekem az elég. Szeretem, ha egy modellem többet kap, mint amit várt. Egyetlen célom talán, hogy elkészítsem életem képét. De ez még várat magára.
Cseffó-Halász Zsuzsanna
SZÖVEG
CseH JÁNOS
SZÖVEG
CsOMÓS ANGÉLA
Csomós Angéla a nevem.
Miskolcon és Budapesten élek. Szakmám szerint informatikai rendszer-tervező vagyok.
2015-ben kezdtem el fotózni. Budapesten végeztem tanulmányaimat, folyamatosan képzem magam.
A fotózás szakmai ismereteit kiváló tanároktól tanultam mint Imre Tamás és Anikó, Szipál Márton és Szipál Péter, Eifert János, Daróczi Csaba, Baricz Katalin, Laki Zoltán, Krivánszki Árpád. Később az alkotó fotózás területén Kadosa Zoltán, Jamrik Vilmos...és sok kiváló oktató.
A munkám mellett fotózok, bár a megmérettetéshez még nem volt bátorságom.
Sokat utazok, távoli különleges helyekre, itthoni vidékekre.
derla viktória
1981-ben születtem Miskolcon, azóta is itt élek, dolgozok.
Gyermekkorom óta készítek fotókat, teljesen amatőr szinten, de valahogy mindig is vonzott a pillanat megörökítésének művészete, a fényképezőgép lencséjén keresztül látott világ.
Családi körben, baráti társaságban és az elmúlt időben a munkahelyemen is egyre több rendezvény alkalmával kértek fel, hogy készítsek fotókat. Ekkor érett meg bennem a gondolat, hogy komolyabban el kezdjek foglalkozni a fotográfiával.
Kezdésként 2017. évben beiratkoztam egy fotográfus tanfolyamra, itt találkoztam Fekete Zoltánnal, akinek hatására és biztatására újabb lépést tettem és fotográfus szakképzésre jelentkeztem.
Az iskolát 2020. évben végeztem el, ezen időszakban több Miskolci Fotóklub taggal is megismerkedtem. Nekik is köszönhetem, hogy egy ilyen inspiratív, támogató csapathoz tartozhatom.
Azóta több témában is próbálgatom magam, jelenleg leginkább szociofotókat, absztrakt képeket készítek, de nagyon kedvelem a portré fotókat is.
Fontos számomra az egyéni látásmód hangsúlyozása és a hiteles, őszinte pillanatok megmutatása, megőrzése.
simay attila
Debrecenben születtem, iskolai és egyetemi tanulmányaimat is ott folytattam. 1978-ban orvosi diplomát szereztem, majd általános orvostanból szakvizsgáztam. 1990-től Miskolcon háziorvosként dolgozom.
Feleségem fogorvos, két fiunk és hét unokánk van.
Kisgyermek korom óta nagyon szeretem a természetet, elsősorban a madarak és a természetes állapotban megmaradt területek vonzanak. Ez az érdeklődés eredményezhette azt a szándékot, hogy mindezeket az általam szépnek tartott dolgokat megörökítsem.
Eleinte utazásainkat és a fontosabb családi eseményeket dokumentáltam fényképek segítségével, később aztán egyre jobban magával ragadott a fotózás. Manapság alig múlik el nap, hogy ne töltsek több-kevesebb időt a fényképezéssel, ami nagyszerű fizikai és szellemi kikapcsolódást jelent. Kedvenc területeim az unokák és a természet fotózása, valamint különböző absztrakt képi formák megörökítése, de alkalmanként más témákkal is kísérletezem.
Eddig több hazai és nemzetközi kiállításon szerepeltem, néhány képem természetfotós kiadványokban is megjelent.
durkó annamária
Némethné Durkó Annamária vagyok. Gyerekkoromban vettem fényképezőgépet a kezembe, azóta fotózom. 2005-ben léptem be a Miskolci Fotóklub Egyesületbe. Sokat változott a látásmódom, részt vettem pályázatokon, kiállításokon.Néhány alkalommal díjakat is kaptam, önálló kiállításaim is voltak. Számomra két kiállítás volt a legemlékezetesebb: 2009-ben, a klub nőtagjainak kiállítása az Ifiházban, amit én szerveztem és 2012 decemberében a Fogyatékosok Világnapján a Megyei Könyvtárban, a MÁON Református Szeretetotthon lakóinak életéről készített dokumentum fotósorozat bemutatása. Rendszeresen részt veszek a klub negyedéves pályázatain is.Nagy örömömre szolgált a 2020-as II. negyedévi pályázat, ahol első helyezést értem el.
fekete zoltán
Nevem Fekete Zoltán. Miskolcon születtem, egész életem Miskolcon töltöttem.
2006-tól vagyok a fotóklub tagja.
Korabeli fotótechnikai eljárások terén is folyamatosan fejlődök. Évente látogatom a Bugaci Kontakt Fotótábort a drégelypalánki Fotófalut. Részt veszek Workshopokon.
2014-ben a fotóklub elnökévé választottak.
2013-ban felvettek a Magyar Fotóművészek Világszövetségébe. 2015-ben MAFOSz fotóművész minősítést kaptam.
2015-ben A-FIAP nemzetközi fotóművész minősítést kapok. 2017-ben a MAOE Fotóművészeti Tagozatának a tagja lettem.
Önálló kiállításaim:
2015 Mezőkövesd, Angyal a padláson
2016 Miskolc
2017. Noszvaj, Fez Archa
2018. Miskolc, Fez Archa
Göncző-Dutkay Zoltán
Nevem Göncző-Dutkay Zoltán. Egerben születtem, Miskolcon jártam Egyetemre, és szereztem diplomákat. Itt ragadtam.
2009 óta fotózgatok. 2017-ben elkezdtem komolyabban is tanulni a fotózást.
Elvégeztem a NEXTFOTO - Fotótanfolyamát és workshopokon vettem részt. Beszippantott a fotózás.
Szeretek portrékat fotózni. Nem szeretem a színeket (kivéve a feketét, meg a fehéret, meg a szürkét, mega a piszkos fehéret.....)
A fénykép, az általam megélt pillanat mögé helyezett indigó. www.indigok.hu
Gulácsi-Vitányi Violetta
szöveg
herendy adrienn
Herendy Adrienn vagyok, a Miskolci Fotóklub Egyesület tagja 2014 óta. Kedvenc fotótémám az ember, de szívesen fotózok természetet is. A fotózás számomra öröm, kikapcsolódás, relaxáció, a flow-élmény megélése. A legjobban azokat a pillanatokat élvezem, amikor a modellem és én egy hullámhosszra kerülünk, és a kialakult összhang jótékony hatására megszületnek a képek, szinte maguktól. Azt vallom, hogy nincsenek fotogén vagy kevésbé fotogén emberek: mindenkinek van érdekes és egyedi vonás a természetében, amelyet a fotóssal együtt kell megtalálni és bemutatni.
Úgy gondolom, hogy a természet szeretete egy, a Bükk-hegység közelében élő fotográfusnak szinte kötelező. Szívesen töltöm az időmet a közeli erdőkön és mezőkön, akár egyedül, akár a Miskolci Fotóklub Egyesület tagjaival tett közös kirándulásokon, sokszor véletlenszerűen összefutva a kedvenc helyeink egyikén.
hock gábor
A fotózás középiskolás korom óta érdekel. A szociális munka alapvégzettségemet követően komplex művészeti terapeuta oklevelet szereztem. A képzés közben felmerült bennem az igény, hogy a művészetterápiában felhasználjam a fotográfiát, mint a nem verbális kommunikáció módját. A fotográfiára úgy tekintek, mint a művészi önkifejezés eszközére. 2020-ban kezdtem meg a fotográfus tanulmányaimat. 2021-ben csatlakoztam a Miskolci fotóklubhoz
Kanyog Miklós
szöveg
Kégl Imre
Név: Kégl Imre
Web: http://keimi.hu
youtube: https://www.youtube.com/channel/UC7xtQfIB-h5TvsMcaOmWPhA
E-mail: keglimre@gmail.com
Tel: 20/217-3020 2007-ben kezdtem fotózni, de csak 2015-től veszek részt fotóművészeti pályázatokon.
Nyíltan vállalt homoszexuális fotóművész vagyok, a fotózást művészi kifejezésként használom. Autodidakta módon fejlesztem magam, minden érdekel és mindent ki is próbálok.
Az emberábrázolás áll legközelebb hozzám, szeretem a különleges, nem hétköznapi modelleket fotózni, mind portré, mint akt területen. Képeim egyedi, kreatív világításokkal készülnek, de kedvelem a természetes fényeket is. Fotóimat többnyire önmagamnak és önmagamról készítem, de szeretem a kreatív kihívásokat így a fotózás számos területén kipróbáltam magam. Öntörvényű, lázadó és kísérletező alkat vagyok, a szabályokat, korlátokat nehezen viselem. Megvetem a megalkuvó, a megbízhatatlan és az álszent embereket, az ilyen emberekkel képtelen vagyok az együttműködésre.
2015-ben csatlakoztam a Miskolci fotóklubhoz, 2018-tól a Diósgyőri Vasas Fotóművészeti Kör tagja is vagyok. Számtalan csoportos kiállításon szerepeltek a képeim, és több egyéni kiállításom is volt.
Kolozsvári dezső
Kolozsvári Dezső 1977-től fotózok, saját fekete-fehér labort használtam. 1998-tól sikerült hozzáférnem digitális fényképezőgéphez, majd 2002-ben vettem Nikon-t. Több mint 50 önálló kiállításom volt. Szeretek kísérletezni, 1979-ben 3D fényképezőt építettem, ami most is üzemkész. Kedvenc témák –A teremtett világ apró csodái, -Minimál, -Vasút fotózás, ez utóbbival nagyon sok Magyar és Nemzetközi versenyen kiemelkedő eredményt értem el.
Kosztelnik árpád
szöveg
Kovács béla
Gyerekkorom óta szeretem a természetet és az erdőt, emiatt elsősorban a természetfotózás áll hozzám a legközelebb. Néha-néha a fotózás mást területeibe is belekóstolok, kisebb-nagyobb sikerekkel. Tudatosabban 2008 környékén kezdtem el fotózni. A legtöbbször a Sajó és Tisza parton kutatok fotótémák után, de a Bükknek is sok szép fotót köszönhetek. Az apró témák nagyon megfognak, legyen az virág, gomba, vagy rovar, a maga módján mind gyönyörűséges. Elsősorban a magam örömére fotózok, mert szórakoztat, és megnyugtat. Persze a pozitív visszajelzéseknek mindig örül az ember. A fotózásnak köszönhetem, hogy megismerhettem a feleségemet. 2019 óta, mint férj és feleség igazi fotós páros vagyunk.
Kovács-Udvari Judit
Az egyetemista éveim elején jártam, amikor megláttam az egyik ismerősöm hobbifotós képeit. Azt gondoltam, hogy „én is akarok ilyet csinálni”. Eleinte mindent lefotóztam, ami az utamba került. Évekkel később szereztem egy fotós ismerőst, aki rengeteget segített, tanított, csiszolta a látásmódomat és a technikámat. Ő ma már a férjem. Nem lettem profi, de nem is ez a célom. Nagyon kikapcsol és feltölt, ha elmegyünk az erdőbe, élvezzük a természet közelségét, rácsodálkozunk a szépségére. Az pedig külön öröm, hogy mindezt a férjemmel csinálhatjuk együtt; nagyszerű közös hobbi, együtt töltött minőségi idő. Elsősorban a természetfotózás érdekel, de régebben nagyon vonzottak a városi részletek, illetve nemrég már egy esküvői fotózáshoz is volt szerencsém (a férjemmel közösen). Képeimmel szeretek olyan apróságokat, részleteket megmutatni, hangulatokat dokumentálni, amelyek mellett a rohanó világunkban talán elmennénk.
Körmöndi Dániel
szöveg
Kucsma Gábor
szöveg
Laczkó Franciska Nóra
szöveg
Litványi József
A nevem Litványi József, a Miskolci Fotóklubnak 2017 óta vagyok tagja. A fotózással 2016-ban kezdtem foglalkozni, ami kezdetleges hobbiból mára nem csak a szenvedélyem, sokkal inkább az önkifejezés egyik módja lett számomra. Az eltelt idő alatt jobbára autodidakta módon igyekeztem fejleszteni a tudásomat.
Elsősorban a természetfotózás foglalkoztat, közvetlen környezetünk természet adta kincseinek megörökítése és bemutatása. Emellett más fotográfiai műfajok felé is szívesen nyitok, a portréfotózás és az utcai/street fotózás is egyaránt érdekel, illetve az elmúlt években többször lehetőségem nyílt esküvői fotósként is megmérettetni magam.
2018-ban tizenöt fotóm került kiállításra az addigi alkotásaim közül a Miskolci Egyetem – Bölcsészettudományi Karának épületében. Szintén ebben az évben, első ízben került kiállításra egy alkotásom a Miskolci Fotóklub Természetünk c. tárlatának keretein belül. 2020-tól kezdődően a National Geographic magyar nyelvű weboldalán több alkalommal került kiválasztásra a „Nap képe” rovat győztesének egy-egy beküldött alkotásom.
Egy igazán jól sikerült fotó olyasmit mutat, amivel mi magunk is azonosulni tudunk; jót vagy rosszat, örömöt és bánatot, nyugalmat vagy kirobbanni vágyó érzelmeket, értéket közvetít, s ezáltal valós érzéseket fejez ki, akkor működik, ha megérinti az ember lelkét. Úgy hiszem, hogy egy fotó tartalma ezer és ezer egymással ellentétes értelmet nyerhet magának; egészen mást jelent a nézőnek és az alkotónak, mert minden ember különböző, ezáltal teremtjük meg a fotográfia esszenciáját: egy képre mindig más és más szemszögből tekintünk.
magyar gyula
Miskolcon születtem és hosszabb idő után most újra a közelben, egy kis bükkaljai faluban Borsodgeszten élek. Régóta fényképezek, analóg fekete-fehér fotókkal és színes diázással kezdtem. Új fejlődési lehetőségeket viszont már a digitális technika adott számomra. Szívesen készítek tájképeket, de a portrézás és az elkapott pillanatok is közel állnak hozzám.
2011-ben a Panasonic Lumix Award, Work-Life kategória 2.helyezését értem el “József a vak nyelvtanár” című fotómmal. 2016-ban a Hagyományok Háza „Húzzad prímás, húzzad jobban” pályázatának 1.díját kaptam a „Boncsér Gábor dudán játszik” című képemmel.
A Miskolci Fotóklub kiállításain és Északmagyarországi Fotóművészeti Szemléken többször jelentek meg fotóim, első önálló kiállításomat 2019-ben láthatták az érdeklődők. Klubunk - több fotós együttműködésével létrejövő – kezdeményezéseiben is igyekszem részt venni. Így a 2017-es „Diósgyőri szurkolói fotózás” projektnek ötletadója, és - többekkel együtt - közreműködő fotósa is voltam /YouTube: Bíborszél - Itt a helyed/. Ha itt még nem lenne elég, nézegesd képeimet weblapomon: www.mafoto.hu
matesz gábor
.....
molnár mariann
....
molnár Orsolya
„Minden egyes ember okkal érkezik az életünkbe.” Számomra a párom volt az „ok”, akinek köszönhetően belecsöppentem a fotózás világába, egészen pontosan 2011.04.09-én, egy esküvőn. Az ifjú pár, a násznép, a hely és nem utolsó sorban a profi fotós Herédi Katalin miatt éreztem azt, hogy alkotni szeretnék. Herédi Katalin aznap a szárnyai alá vett és minden szabad percét a tanításommal töltötte, melyre úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna. Az azóta eltelt idő alatt esküvői fotós, valamint fotóstúdió tulajdonos lettem, ahol is a kreatív oldalamat teljes mértékben kihasználva kismama, gyermek, családi, glamour, business és termék fotókat készítek. Fotópályázaton mindösszesen egyszer indultam, ahol kiállításra is került a képem (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém). A Miskolci Fotóklub tagja 2013-óta vagyok, 2014-ben valamint jelenleg is a titkár pozíciót töltöm be. Emellett kitanultam a Mozgóképkészítő szakmát is. Szabadidőmben új ingerekre vágyva, újabban a természetet kezdtem el fotózni. Ahol a szabad levegőn, az időjárási viszontagságokkal megbirkózva ugyan, viszont a kedvemre alkothatok.
nagy roland
Miskolcon születtem, 2006 óta itt is élek. A fotózással 2005-ben kezdtem akkor még csak hobbi szinten foglalkozni, nyaralások, családi események dokumentálása volt ez. A későbbiekben komolyabbra fordult az érdeklődésem. Első tükörreflexes gépemet 2007-ben vettem, innentől nem volt megállás. Akkoriban rengeteg időt töltöttem azzal, hogy nagy, neves fotósok munkáit böngésztem, ez sokat segít a fotós látásmód kialakításában. Emellett a fotózás műszaki oldalát is komolyan tanulmányoztam. Kedvenc fotótémáim a sportfotó, valamint a természetfotó. Tulajdonképpen minden területe érdekel és szeretem, de ez a kettő örök szerelem marad. Jelenleg, három kisgyermek édesapjaként kicsit kevesebb időm jut erre a remek hobbira. Most ők jelentik az első számú fotótémát számomra.
olajos gábor
A múlt század 80-as éveitől fotózom. Autodidakta módon, az akkor fellelhető szakkönyvekből tanultam. Magam laboráltam a fotóimat. A digitális korszak beköszöntével újra lendületet vett a hobbi. A 2000-res évek közepén beléptem a Miskolci Fotóklubba és már szervezettebb keretek közt folytattam. Több kiállításon vettem részt klub szinten, de önálló kiállításaim is voltak. A fotóim alapja legtöbbször a természet, de nem klasszikus természetfotókról van szó. Igyekszem a régi papírképek hangulatát előcsalogatni a digitális technika segítségével. Ezért gyakran monokróm kép a végeredmény.
papp csaba
...
pékó attila
Nevem Pékó Attila. 2012-ben kezdtem fotózással foglalkozni. Először autodidakta módon fotóztam. Később iskolában tanultam. 2018-tól vagyok a Miskolci fotóklub tagja. Leginkább a természet és esemény fotózás érdekel. A Miskolci fotóklub több kiállításán szerepeltek fotóim.
pósa tamás
Üdvözöllek téged, aki most épp az én bemutatkozásom olvassa! Pósa Tamás vagyok, szakmám szerint hegesztő, Miskolcon azon belül a Bulgárföldön élek. Azt valójában nem is tudom, hogy fotózással mióta foglalkozom, igazából a digitális technika lendített nagyot rajtam ezen a téren. Nem mondanám hogy van kedvenc vonalam, minden témát szívesen fotózok, legyen az makró, portré, vagy tájkép, színes vagy fekete-fehér.
rátkai dorina
“Ki is vagyok én?" , szóval nem tudom, hogy vagy vele, de engem Dorinának hívnak a hétköznapokban, jelenleg 29 éves és általában kócos vagyok. Szeretek korán kelni, mert így mindig jut idő egy kávézós, Jóbarátok epizódra! Kazincbarcikán születtem, de Budapesten töltöm jelenleg a legtöbb időm, hétvégente pedig amikor tehetjük Keszthelyre és Badacsonyba menekülünk a város hangja elől.
Általános iskolás korom óta lóg a fényképező a nyakamban, de az élet sok irányba elsodort -túl reális talajokra- így csak 4 éve mondhatom, hogy ez a hivatásom is! A legnagyobb társam a munkámban egy SonyA7III-as gépecske és igazán büszke vagyok rá, hisz 2020. májusában az első alkotópályázatomon - Trafó, Alfa? - III. helyet köszönhettem neki, na meg az ötletemnek. Rövid kis pályám szinte elején kezdtem el az Aetherben fotózni, amit azóta is imádok! Más nagyobb folyamatos partnereim: Élesztőház, Citymatiné, Tereza, MIHŐ kft, MIVÍZ kft, Pancs gasztroplacc. Viszont az Aethernek köszönhetem leginkább, hogy ilyen szoros kapcsolatba kerültem az igazi életképekkel. Ez az alapja a stílusomnak, legyen szó komoly vagy dilis párokról, kicsikről vagy nagyokról, két lábúakról vagy épp négylábúakról. Esküvőről vagy fesztiválról, a lényeg ugyanaz: mindenhol sírunk, nevetünk, táncolunk, néha pedig a fűben fetrengünk.
simon andrea
...
spéder ferenc
Érdeklődésem a gerinctelenek iránt már gyermekkorban kezdődött, amikor David Attenborough lebilincselő ismeretterjesztő filmjei odaszögeztek a képernyő elé. A késői gyerekkor, majd fiatal felnőttkor során az érdeklődés fennmaradt, de a képalkotás, azon belül is a természetfotózás iránti vágy csak huszonévesen jelentkezett. Geográfus és talajtani tanulmányaim alatt a természetfotózáson belül az ízeltlábúak megörökítése felé kanyarodtam. Mára a felszerelésem is javarészt ehhez idomul, és keresem a makrofotózáson belüli számtalan élő és kísérleti lehetőséget.
Célom? Az erre fogékony nézőknek bemutatni azt a világot, amit szabad szemmel jóformán nem is érzékelünk, pedig szépsége verseng a természet más, de nagyobb teremtényeinek változatosságával.
szabó balázs
...
szántó szabolcs
Képek, pillanatok, érzések, mulandó dolgok időtlen keretbe zárva. Számomra a fotózás egyfajta utazás. Az út, és az utasa eggyé válik. A valóság, amelyet élünk mindenki számára más, mégis azonos. A képek ahogyan a gondolatok is a pillanatnyi valóság egy kockáját tükrözik a megfigyelő által. A fotó számomra kifejezni ezt. Amikor fotózok figyelmem kitágul a pillanatra fókuszálok - eggyé válok a pillanattal? Kamaszkoromtól megtalált ez a kifejezési mód. Egyszer csak elkezdtem fotózni, és utána, mint társ végig kísér. Látva látunk, az érzékszerveinkkel felfogjuk, de mégis mit? A lét érzését tudattalanul is... egyfajta tükröt tartok magam elé, ami kifejezi a jelenlétet, jelenlétemet, ez pedig a fényképezőgép.
takács mihály
...
tomori zsolt
Aktív természetjáróként rengeteget barangoltam a Bükk és környező országok hegyei között, és hamarosan felmerült az igény is, hogy jó lenne ezeket a csodálatos helyeket fényképeken megörökíteni. Ekkor vásároltam első fényképezőgépemet mely eleinte nem jelentett többet mint a helyszínek dokumentálásához szükséges ráadás súlyt a hátizsákomban. Az idő múlásával lassanként a túrázáshoz hasonlóan a fotózás is egyre inkább kihívássá változott. Próbáltam igényes, jó szemmel készített képeket alkotni, stílusomat addig szerzett tapasztalataim alakították. Az internet világában számos segítség áll rendelkezésre, könyvekből, albumokból próbáltam formálni látásmódomat. 2017 őszén tagja lettem a Miskolci Fotóklubnak. Nagyon inspiráló volt betekintést nyerni mások alkotó tevékenységébe, a fotózás iránti alázatukba, nem is beszélve a sok-sok hasznos észrevételről, tanácsról és bátorításról amelyekkel segítettek. A fotózáson belül elsősorban az egyik legnépszerűbb műfaj, a táj és természet fényképezés érdekel, hiszen megnyugtatja az érzelmeket, vágyakat kelt és olyan értékeket szimbolizál mint a harmónia, nyugalom és szabadság. A képek készítésénél elsősorban arra törekszem, hogy átadják a hely szellemét, a táj hangulatát, hogy a néző mélyen elmerülhessen a látványban, miként én az exponálás pillanatában. Az utóbbi időkben nagyon megtetszett az emberábrázolás, portrékészítés és utcai fotografálás is.
tóthné kürti zsuzsanna
Végzettségem szerint közgazdász vagyok, hosszú évek óta a bankszférában dolgozom, nemzetközi, főleg német nagyvállalatok magyarországi bankolását, finanszírozását segítem.
Mindig is csodálattal töltöttek el a szép fényképek, de hogy én magam is komolyabban foglalkozzak a fotózással, az csak pár éve fogalmazódott meg bennem. A gyerekeim, ahogy gimnazisták lettek, úgy éreztem, hogy több szabadidőm lett. Valami kreatív elfoglaltságot kerestem magamnak, amikor is rátaláltam egy miskolci fotótanfolyamra és beiratkoztam. Ott a lelkesítő és odaadó tanáraimnak, Fekete Zoltánnak és Bognár Péternek köszönhetően beleszerettem a fotózás világába és egyúttal meghívást kaptam a Miskolci Fotóklubba.
Jelenleg a Corvinus fotográfus OKJ képzését végzem. A portré és ételfotózással foglalkozom szívesen.
urbán helga
Gyermekkoromban ismerkedtem meg a fényképezéssel, és rövid időn belül elválaszthatatlan tartozékom lett Practika fényképezőgépem. A természet szeretete még korábbra datálódik, nem is tudok rá visszaemlékezni hogyan kezdődött, de végigkísérte eddigi életemet. Szakmámat és ennek bűvöletében választottam, a Debreceni Egyetem biológus szakán végeztem. Mindig egyértelmű volt számomra, hogy a természet múlandó pillanatait szeretném megörökíteni, a kezdetektől ösztönösen ebbe az irányba haladtam. 2009-ben csatlakoztam a Miskolci Fotóklub egyesülethez, ahol az ott alkotó emberekkel rengeteget tanultunk egymástól. 2013-ban AFIAP, 2020-ban pedig AMAFOSZ fotóművész diplomát szereztem. Eddigi legnagyobb sikeremnek a Színes hegyek című képem döntőbe jutását tekintem a Sony World Photography Awards 2014en, illetve 2019-ben az Év Természetfotósa pályázaton a két kategória győzelmemet. A fényképezés számomra az a tevékenység, ami megtöri a hétköznapok monotonitását, ami megnyugtat, és ez által tudom megmutatni másoknak, hogyan látom én a világot.
vályi lászlóné
varga t. lajos
Varga T. Lajos vagyok, Miskolcon születtem, itt jártam iskolába, itt töltöttem az ifjúságomat és a felnőtt éveimet.
A fotózást édesapám szerettette meg velem. A fényképezéssel kisgyerekként kerültem kapcsolatba, édesapám 1957-es első kisfilmes Tessar optikás, Altix fényképezőgépén tanította meg az alapokat. Az exponált előhívott filmet a fürdőszobában hevenyészve berendezett laborban egy bakelit törpe nagyítógépen kinagyítva hívtuk elő papírképpé. Nagyon szerettem fotózni, de ez általában valamilyen családi, iskolai eseményhez, vagy nyaraláshoz kapcsolódott csak.
2004-ben ismerkedtem meg a digitális technikával, egy Fuji bridge géppel. Nem voltak már mennyiségi korlátai a fényképezésnek, belemerültem a természetfotózásba. 2013-ban egy súlyos műtét kapcsán átértékeltem a hátralévő éltemet és rádöbbentem, hogy sokkal többet jelent a fotózás számomra, ezért jelentkeztem és elvégeztem egy féléves fotós tanfolyamot Budapesten, ahol a legnagyobbaktól tanulhattam. Tanáraim voltak többek között Martin Szipál, Jung Zseni, Korniss Péter, Díner Tamás és a fiatalok közül Szandelszky Béla, Kőhalmi Péter, Körmendi Péter.
Ettől kezdve más szemmel néztem a világra, a fotózás összes műfaját kedvelem, de leginkább a portréfotózás, a riportfényképezés és a természetfotózás, amit igazán szeretek.
Szükségét éreztem egy olyan társaságnak a megkeresését, amely a fotózást a hobby mellett, művészi szintre emelését segíti, ezért csatlakoztam 2014-ben a Miskolci Fotóklubhoz.
vargáné barkóczi boglárka