Mikor fotózom

képekké áll össze az erdő csendje

a hó recsegése a talpam alatt

 a hajnali köd nyirkos légvétele

s a mélybe húzó erő egy szikla peremén.

Mikor fotózom

színes lesz a hang s bemozdul a dallam

fényes lesz a hideg és elhajlik a szél.

Mikor fotózom

megakad az idő.

Tán levegőt sem veszek.

Pózzá szelídülnek a kavargó ötletek.

Különc tán a sok test, nekem így teljes a kép,

min ott fut át a fény a testen hol az érintés az ujjak hegyén.