Alapszabály
Melyet az egyesület alapító tagjai 1993. szeptember 3-i ülésükön fogadtak el annak érdekében, hogy tevékenységüket az 1989. évi II. törvény rendelkezéseinek megfelelő szervezeti keretek között önálló jogi személyként folytassanak.
Általános rendelkezések
1.§
Az egyesület neve: Miskolci Fotóklub Egyesület
Az egyesület székhelye: 3531 Miskolc, Győri kapu 27.
Az egyesület jellege: közhasznú, non-profit
Az egyesület működési területe: a Magyar Köztársaság egész területe
Az egyesület köteles az alapszabályban rögzített előírások szerint működni.
Az egyesület jogi személy, amely tagjainak véleményét más szervezetektől függetlenül képviseli. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, pártoktól független, semmiféle pártnak anyagi és erkölcsi támogatást nem nyújt.
Az egyesület célja
2.§
- Támogatja az egyesület tagjainak értékteremtő, fotóművészeti alkotások
létrehozására irányuló munkáját, elő kívánja segíteni, hogy Miskolcon és
vonzáskörzetében élő, a fotóművészet iránt érdeklődő, vagy a fotózással
kedvtelésből vagy hivatásszerűen foglalkozók alkotóképességüket együt-
tesen fejleszthessék.
- a szervezettség előnyeit szeretné érvényesíteni az egyesület számára or-
szágos és nemzetközi kapcsolataiban.
E célokat közhasznú tevékenységként, nyereség- és haszonszerzési cél nélkül
közhasznú egyesület formájában végzi.
A fentiekben meghatározott célokat pályázatokból, támogatásokból és a befizetett tagdíjakból kívánja elérni.
Az alapítók meggyőződése, hogy az egyének és a civil közösségek aktív szerepvállalása nélkülözhetetlen a jelen és jövő életminőségének javításához. Az előbbi törekvésnek is megfelelve a következő közhasznú célokat tűzi maga elé az egyesület az 1997. évi CLVI. tv. § 26.-ban foglaltak szerint:
a) Ismeretterjesztő, oktató, szakértői tevékenység folytatása
b) Nevelés, oktatás, képességfejlesztés
c) kulturális tevékenység
d)A más, hasonló célú szervezetekkel való kapcsolatteremtés, a lehetséges együttműködés kialakítása.
Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesedhet.
Az egyesület céljainak megvalósításához szükséges anyagi feltételek érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdálkodási tevékenységet folytathat.
Az egyesület legfőbb tevékenysége:
- Segíti tagjainak művészeti alkotó tevékenységét, bemutatók, kiállítások szervezésével
- Gondoskodik a szakvéleményeztetés (zsürizés) egyedi vagy csoportos megszervezéséről
- Szervezi és bonyolítja a különböző alkotótáborokban, pályázatokon való részvételt
- Szakmai továbbképzési lehetőséget biztosít (pl. műterem látogatás, alkotónapok, tárlatlátogatás, stb.) tagjainak
- Kapcsolatot tart fenn más hasonló jellegű szervezetekkel és intézményekkel
- Teljesíti az alapítványokból ráháruló feladatokat s mindazt, ami a céljaként meghatározottak elérése érdekében szükségessé válik.
Az egyesület tagsága
3.§
Az egyesületnek tagja lehet az a büntetlen előéletű természetes személy, akit a tagok közül legalább ketten tagnak ajánlanak, valamint elfogadja az egyesület alapszabályában leírt működési elveket.
A tagság fajtái
a) Rendes tagság
Az egyesület tagja lehet bármely természetes személy, akit legalább két tag ajánl, az egyesület céljait és az alapszabályt elfogadja, belépési nyilatkozatában vállalja a tagsággal együtt járó jogokat és kötelezettségeket.
b) Pártoló tagság
Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az egyesület céljaival egyetért és azt támogatni kívánja. Pártoló tagság adományozásáról, a pártoló tag felajánlásainak elfogadásáról az elnökség dönt.
A pártoló tag az egyesület munkájában közvetlenül nem vesz részt, az egyesület közgyűlésén szavazati joggal nem rendelkezik, az egyesület szervezetében feladatot nem vállal, tagdíjat nem fizet. A pártoló tagokról az egyesület külön nyilvántartást vezet.
c) Tiszteletbeli tagság
A közgyűlés az egyesület tiszteletbeli tagjának választhatja azt a természetes személyt, aki elfogadja az alapszabályt és őt a közgyűlés valamilyen oknál fogva a tiszteletbeli tagságra érdemesnek tartja. Naptári évenként legfeljebb egy tiszteletbeli tag választható.
Tagfelvétel
a) Az egyesület tagjai közé jelentkezni írásban lehet. A jelentkezőt az elnökség által megbízott tag nyilvántartásba veszi az elnökség egyidejű értesítése mellett.
b) A tagfelvételt az elnökség hagyja jóvá. Az elnökség jóváhagyást megtagadó határozata ellen a jelentkező a közgyűléshez fordulhat, a közgyűlés ezt a kérdést tárgyalni köteles.
c) A tagság a nyilvántartásba vétellel kezdődik, a tagdíj befizetésével és a megállapított éves tagdíj alapján számított időszakra szól. A tagság a további tagdíjfizetéssel hosszabbítható meg.
A tagok jogai
4.§
a) Részt vesznek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) a közgyűlésen tanácskozási, észrevételezési, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek,
c) megválasztják az egyesület képviselőit és kizáró ok - közügyektől eltiltó jogerős bírói ítélet - hiányában maguk is bármely tisztségre megválaszthatók,
d) az egyesület testületi ülésein korlátozás nélkül részt vehetnek, véleményt nyilváníthatnak, javaslatokat tehetnek,
e) kérésre az egyesület irataiba bármely tag betekinthet,
f) az alapszabályba vagy jogszabályba ütköző intézkedés, határozat vagy tevékenység ellen bejelentést tehetnek, bíróság előtt megtámadhatják,
g) az egyesület eszközeit az érvényes belső rendek és megállapodások szerint használhatják.
A tagok kötelességei
5.§
a) Az egyesület céljainak támogatása.
b) A tagok kötelesek tagdíjat fizetni, melynek mértékéről és a díj fizetési módjáról a közgyűlés határoz.
c) Jelen alapszabályban meghatározott feladatok végrehajtása, mozgósítás a feladatok végrehajtására, a közgyűlés határozatainak tiszteletben tartása, azok megfogadása.
A tagsági viszony megszűnése
6.§
A tagsági viszony megszűnik:
• kilépéssel,
• a tag kizárásával,
• törléssel,
• a tag halálával.
Kilépési szándékát a tag köteles az elnökségnek bejelenteni.
Törölni kell azt a tagot, aki tagságát megerősíteni nem kívánja, illetve aki egy évet meghaladó tagdíjhátralékkal rendelkezik.
A tag kizárását öt rendes tag kezdeményezheti írásban a soron következő közgyűlésen. A tag kizárásának kimondásához a közgyűlésen a megjelentek kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
Az egyesület szervezete
7.§
Közgyűlés
a) Az egyesület legfelsőbb szerve a tagok összessége által alkotott közgyűlés.
b) A közgyűlést a résztvevő tagok alkotják, melyet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnök hívja össze, a tagok részére legalább a közgyűlést megelőző nyolc nappal kézbesített meghívó útján. Az elnök a meghívót, amely a javasolt napirendet is tartalmazza, az egyesület sajátosságainak megfelelően az internetes WEB-lapjain is közzéteszi. Ez egyben a nyilvánosság biztosítéka is. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok 20 %-a az ok és a cél megjelölésével azt kívánja.
c) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a nyilvántartott tagok több mint fele részt vesz. A közgyűlés a határozatait a 7. § (i) pontjában foglaltak kivételével egyszerű szótöbbséggel hozza.
d) Határozatképtelennek minősülő közgyűlés esetén a változatlan napirenddel összehívott, megismételt közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább tíz tag részt vesz.
e) A közgyűlés döntései az általa választott tisztségviselőkre nézve kötelező érvényűek.
f) Szavazat-egyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
g) Személyi kérdésekben a szavazás titkos. Titkos szavazást kell elrendelni akkor is, ha ezt legalább három tag kéri.
h) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
• az egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel való egyesülésének kimondása,
• az alapszabály megállapítása, elfogadása, illetve módosítása,
• az egyesület tisztségviselőinek megválasztása,
• az egyesület tisztségviselőinek visszahívása,
• a tisztségviselők beszámoltatása a két közgyűlés között elvégzett munkájukról,
• az egyesület éves költségvetésének, illetve zárszámadásának elfogadása,
• a tag kizárása,
• az éves tagdíj mértékének és fizetési módjának meghatározása,
• döntés minden olyan ügyben, melyet az elnökség a közgyűlés napirendjére tűz, illetve bármely ügyben, melyet a közgyűlés hatáskörébe von.
i) A résztvevők kétharmadának szavazata szükséges az alapszabály módosításához, az egyesület feloszlásának, más egyesülettel való egyesülésének kimondásához, az elnök visszahívásához, valamint a tag kizárásához.
j) A közgyűlés bármikor felülbírálhatja az elnökség bármely ügyben hozott határozatát.
k) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írnak alá.
l) A közgyűlés általában nyilvános. A nyilvánosság csak abban az esetben zárható ki, ha személyhez fűződő jogok, vagy titokvédelmi jogszabály rendelkezését sértené.
Az egyesület elnöksége
8.§
a) Az elnökség a napi döntések kialakulásának színtere. Az elnökség dönt az egyesület jelentős, de nem stratégiai jelentőségű ügyeiben. Az elnökség ülései az egyesület tagjai számára nyilvánosak.
b) Az elnökség öt tagból áll, akiket a közgyűlés választ titkos szavazással, kétévi időtartamra. Az elnökség tagjai tisztségükre újraválaszthatók. Összeférhetetlen az elnökségi tagsággal minden olyan főállású munkaviszony, munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony, közéleti tisztség, amely az egyesület közhasznú tevékenység folytatását veszélyezteti, a Ksztv. 8. §-ában foglaltak szerint.
c) Az elnökség üléseit az elnök, vagy bármely két elnökségi tag összehívhatja. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az elnökség üléseit az elnök vezeti le.
d) Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi ülésen legalább három elnökségi tag részt vesz. Az elnökség döntéseit egyszerű többséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén a kérdést az elnökség következő ülésén ismételten köteles a napirendjére tűzni. Ismételt szavazategyenlősége esetén az elnök szavazata dönt.
e) Az elnökség hatáskörébe tartozik:
• az egyesület tevékenységének irányítása,
• a közgyűlés előkészítése, illetve összehívása,
• a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
• a tagok és pártoló tagok felvétele,
• az egyesület éves költségvetésének, illetve zárszámadásának elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,
• az éves eseménynaptár összeállítása,
• rendezvények szervezése, koordinálása.
f) Az elnökségi tagok a pénzügyi szabályzatban meghatározott módon aláírási és utalványozási joggal rendelkeznek.
g) Az elnökség mindezen ügyekben kifejtett tevékenységéről a soron következő közgyűlésen tájékoztatja a tagságot.
h) Az elnökség bármely tagját öt tag írásban benyújtott indítványára a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnökségi tag visszahívásának kimondásához a megjelentek egyszerű többségének igenlő szavazata szükséges.
i) Az egyesület testületei valamelyik tagjuk lemondása esetén a többiek teljes egyetértésével a létszám kiegészítésére választási ciklusonként egy alkalommal behívhatnak egy olyan személyt, aki az egyesületben más tisztséget nem lát el. Az egyesület elnökét behívott elnökségi tag nem pótolhatja.
j) A közgyűlés vagy az elnökség saját munkájának elősegítése érdekében további belső szervezeti egységeket és tisztségeket hozhat létre.
k) Az elnökség üléseiről emlékeztető készül, amelyek az Egyesület internetes oldalain megtekinthetők.
Az egyesület elnöke
9.§
a) Az egyesület elnökét az elnökségi tagok közül a közgyűlés választja titkos szavazással, két évi időtartamra.
b) Az elnök hatáskörébe tartozik:
• az elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, levezetése,
• az elnökségi döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése, koordinálása,
• az egyesület képviselete külső szervek irányában,
• szerződések kötése az egyesület nevében az elnökség jóváhagyásával,
• munkáltatói jogok gyakorlása,
• intézkedés és döntés a közgyűlés, illetőleg az elnökség által a hatáskörébe utalt ügyekben.
c) Az elnök a hatáskörébe tartozó ügyek ellátásáról köteles az elnökséget a soron következő elnökségi ülésen tájékoztatni. Az elnök a hatáskörébe tartozó ügyek ellátását alkalmanként bármely elnökségi tagra átruházhatja.
d) Az elnök jogkörét tartósabb akadályoztatás esetén az elnökség bármely két tagja együttesen gyakorolja.
e) Az elnöknek a pénzügyi szabályzatban meghatározott módon aláírási és utalványozási joga van.
f) Az elnököt öt tag írásban benyújtott indítványára a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnök visszahívásának kimondásához a közgyűlésen megjelentek kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
Számvizsgáló bizottság
10.§
a) A közgyűlés három tagból álló számvizsgáló bizottságot választ. A bizottság tagjai választhatók az egyesület tagjai közül és azon kívülről is. A bizottság elnökét maga választja meg. A bizottság tagjai a közgyűlés által meghatározott tiszteletdíjban részesülhetnek.
b) A számvizsgáló bizottság köteles véleményezni az egyesület mérlegét és a közgyűlés elé kerülő egyéb, vagyoni jellegű előterjesztéseket. A bizottságnak jogában áll az egyesület pénzügyi kötelezettséggel járó iratainak megvizsgálása és ebben a körben az elnökség bármelyik tagjától felvilágosítás kérése.
c) A számvizsgáló bizottság minősül továbbá a Ksztv. 7. § (1) bekezdése 3. c.) pontja szerinti felügyelő szervnek.
d) A felügyelő szerv működésére mindenben a Ksztv. 11. §-ában foglaltak az irányadók.
Az egyesület gazdálkodása
11.§
a) Az egyesület nem-nyereségorientált tevékenységet folytató szervezet, vagyona a tagok által befizetett tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, illetve az egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételből képződik.
b) Az egyesület éves költségvetés alapján a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi és számviteli előírások szerint gazdálkodik.
c) Az egyesület bevételei:
• a tagok és a pártoló tagok által fizetett tagdíj, illetve felajánlás,
• állami és társadalmi szervezetek támogatása,
• természetes és jogi személyek adományai,
• pályázati úton elnyert támogatások,
• önkormányzati támogatás,
• rendezvények, táborok, szervezési tevékenység bevételei
• eszközök kölcsönzési díja
• egyéb bevételek.
d) Az egyesület kiadásai:
• rendezvények, táborok költségei,
• képzési, továbbképzési kiadások,
• az egyesület számítástechnikai eszközeinek beszerzési, pótlási, üzemeltetési, karbantartási költségei,
• Internet kapcsolathoz szükséges bérleti- és telefondíjak
• adminisztratív (posta, telefon, írószer stb.) költségek,
• vállalkozási kiadások, adóterhek,
• egyéb kiadások.
e) Az egyesület az adott évre vonatkozó, elfogadott költségvetés szerint gazdálkodik. A költségvetés tervezetét az elnökség készíti el.
f) Az egyesület céljai megvalósításához, a gazdasági feltételek biztosítása érdekében másodlagos jelleggel gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat. Így a vállalkozási jellegű bevételek éppúgy, mint a vállalkozási jellegű kiadások csak másodlagos szerepet tölthetnek be az egyesület gazdálkodásában.
g) Az egyesület vagyona:
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A vagyon kezeléséért az elnökség felelős. Az elnökség mandátumának lejártakor köteles a vagyonnal történt gazdálkodásról a közgyűlésnek elszámolni. Az egyesület megszűnése esetén a vagyonról az utolsó közgyűlés dönt.
h) Az egyesület gazdálkodása és működése során minden a közhasznú működést érintő ügyben olyan nyilvántartást kell vezetni, amely megfelel a Ksztv. 7. § (2) bekezdése a-c.) pontjaiban rögzített kritériumoknak. A törvényben előírt nyilvánosságot az egyesület folyamatosan, bárki számára hozzáférhető módon, alapvetően az internetes oldalain biztosítja.
Nyilatkozatok és állásfoglalások
12.§
a) Az egyesület képviseletére az elnök jogosult.
b) Az egyesület nevében nyilatkozatot és állásfoglalást csak az egyesület érdekében álló, céljait előrevivő, kellő szakmai hozzáértéssel megfogalmazott és az egyesülettel szembeni jogi igény támasztását ki nem váltó formában lehet tenni.
Az egyesület feloszlatása
13.§
Az egyesület feloszlik, ha:
• a közgyűlés úgy határoz,
• a Bíróság feloszlatja.
Záró rendelkezések
14.§
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény,
az egyesületek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet,
a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (az alapszabály szövegében: Ksztv.), illetve a
Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szabályai vonatkoznak.
Az egyesület tagsága az 1998. augusztus 27-i közgyűlésen az alapszabályt elfogadta és a vezető tisztségviselőket megválasztotta.
Az egyesület a 2000. június 22-i, rendkívüli közgyűlésén az alapszabályt a közhasznú szervezetté való nyilvánítás céljából módosította, amely az elfogadás napján lép hatályba.
Az egyesület működését a jogerős bejegyzéssel kezdi meg.
Miskolc, 2008. február 19.
Dr. Sidló Gábor
elnök
Melyet az egyesület alapító tagjai 1993. szeptember 3-i ülésükön fogadtak el annak érdekében, hogy tevékenységüket az 1989. évi II. törvény rendelkezéseinek megfelelő szervezeti keretek között önálló jogi személyként folytassanak.
Általános rendelkezések
1.§
Az egyesület neve: Miskolci Fotóklub Egyesület
Az egyesület székhelye: 3531 Miskolc, Győri kapu 27.
Az egyesület jellege: közhasznú, non-profit
Az egyesület működési területe: a Magyar Köztársaság egész területe
Az egyesület köteles az alapszabályban rögzített előírások szerint működni.
Az egyesület jogi személy, amely tagjainak véleményét más szervezetektől függetlenül képviseli. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, pártoktól független, semmiféle pártnak anyagi és erkölcsi támogatást nem nyújt.
Az egyesület célja
2.§
- Támogatja az egyesület tagjainak értékteremtő, fotóművészeti alkotások
létrehozására irányuló munkáját, elő kívánja segíteni, hogy Miskolcon és
vonzáskörzetében élő, a fotóművészet iránt érdeklődő, vagy a fotózással
kedvtelésből vagy hivatásszerűen foglalkozók alkotóképességüket együt-
tesen fejleszthessék.
- a szervezettség előnyeit szeretné érvényesíteni az egyesület számára or-
szágos és nemzetközi kapcsolataiban.
E célokat közhasznú tevékenységként, nyereség- és haszonszerzési cél nélkül
közhasznú egyesület formájában végzi.
A fentiekben meghatározott célokat pályázatokból, támogatásokból és a befizetett tagdíjakból kívánja elérni.
Az alapítók meggyőződése, hogy az egyének és a civil közösségek aktív szerepvállalása nélkülözhetetlen a jelen és jövő életminőségének javításához. Az előbbi törekvésnek is megfelelve a következő közhasznú célokat tűzi maga elé az egyesület az 1997. évi CLVI. tv. § 26.-ban foglaltak szerint:
a) Ismeretterjesztő, oktató, szakértői tevékenység folytatása
b) Nevelés, oktatás, képességfejlesztés
c) kulturális tevékenység
d)A más, hasonló célú szervezetekkel való kapcsolatteremtés, a lehetséges együttműködés kialakítása.
Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesedhet.
Az egyesület céljainak megvalósításához szükséges anyagi feltételek érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdálkodási tevékenységet folytathat.
Az egyesület legfőbb tevékenysége:
- Segíti tagjainak művészeti alkotó tevékenységét, bemutatók, kiállítások szervezésével
- Gondoskodik a szakvéleményeztetés (zsürizés) egyedi vagy csoportos megszervezéséről
- Szervezi és bonyolítja a különböző alkotótáborokban, pályázatokon való részvételt
- Szakmai továbbképzési lehetőséget biztosít (pl. műterem látogatás, alkotónapok, tárlatlátogatás, stb.) tagjainak
- Kapcsolatot tart fenn más hasonló jellegű szervezetekkel és intézményekkel
- Teljesíti az alapítványokból ráháruló feladatokat s mindazt, ami a céljaként meghatározottak elérése érdekében szükségessé válik.
Az egyesület tagsága
3.§
Az egyesületnek tagja lehet az a büntetlen előéletű természetes személy, akit a tagok közül legalább ketten tagnak ajánlanak, valamint elfogadja az egyesület alapszabályában leírt működési elveket.
A tagság fajtái
a) Rendes tagság
Az egyesület tagja lehet bármely természetes személy, akit legalább két tag ajánl, az egyesület céljait és az alapszabályt elfogadja, belépési nyilatkozatában vállalja a tagsággal együtt járó jogokat és kötelezettségeket.
b) Pártoló tagság
Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az egyesület céljaival egyetért és azt támogatni kívánja. Pártoló tagság adományozásáról, a pártoló tag felajánlásainak elfogadásáról az elnökség dönt.
A pártoló tag az egyesület munkájában közvetlenül nem vesz részt, az egyesület közgyűlésén szavazati joggal nem rendelkezik, az egyesület szervezetében feladatot nem vállal, tagdíjat nem fizet. A pártoló tagokról az egyesület külön nyilvántartást vezet.
c) Tiszteletbeli tagság
A közgyűlés az egyesület tiszteletbeli tagjának választhatja azt a természetes személyt, aki elfogadja az alapszabályt és őt a közgyűlés valamilyen oknál fogva a tiszteletbeli tagságra érdemesnek tartja. Naptári évenként legfeljebb egy tiszteletbeli tag választható.
Tagfelvétel
a) Az egyesület tagjai közé jelentkezni írásban lehet. A jelentkezőt az elnökség által megbízott tag nyilvántartásba veszi az elnökség egyidejű értesítése mellett.
b) A tagfelvételt az elnökség hagyja jóvá. Az elnökség jóváhagyást megtagadó határozata ellen a jelentkező a közgyűléshez fordulhat, a közgyűlés ezt a kérdést tárgyalni köteles.
c) A tagság a nyilvántartásba vétellel kezdődik, a tagdíj befizetésével és a megállapított éves tagdíj alapján számított időszakra szól. A tagság a további tagdíjfizetéssel hosszabbítható meg.
A tagok jogai
4.§
a) Részt vesznek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) a közgyűlésen tanácskozási, észrevételezési, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek,
c) megválasztják az egyesület képviselőit és kizáró ok - közügyektől eltiltó jogerős bírói ítélet - hiányában maguk is bármely tisztségre megválaszthatók,
d) az egyesület testületi ülésein korlátozás nélkül részt vehetnek, véleményt nyilváníthatnak, javaslatokat tehetnek,
e) kérésre az egyesület irataiba bármely tag betekinthet,
f) az alapszabályba vagy jogszabályba ütköző intézkedés, határozat vagy tevékenység ellen bejelentést tehetnek, bíróság előtt megtámadhatják,
g) az egyesület eszközeit az érvényes belső rendek és megállapodások szerint használhatják.
A tagok kötelességei
5.§
a) Az egyesület céljainak támogatása.
b) A tagok kötelesek tagdíjat fizetni, melynek mértékéről és a díj fizetési módjáról a közgyűlés határoz.
c) Jelen alapszabályban meghatározott feladatok végrehajtása, mozgósítás a feladatok végrehajtására, a közgyűlés határozatainak tiszteletben tartása, azok megfogadása.
A tagsági viszony megszűnése
6.§
A tagsági viszony megszűnik:
• kilépéssel,
• a tag kizárásával,
• törléssel,
• a tag halálával.
Kilépési szándékát a tag köteles az elnökségnek bejelenteni.
Törölni kell azt a tagot, aki tagságát megerősíteni nem kívánja, illetve aki egy évet meghaladó tagdíjhátralékkal rendelkezik.
A tag kizárását öt rendes tag kezdeményezheti írásban a soron következő közgyűlésen. A tag kizárásának kimondásához a közgyűlésen a megjelentek kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
Az egyesület szervezete
7.§
Közgyűlés
a) Az egyesület legfelsőbb szerve a tagok összessége által alkotott közgyűlés.
b) A közgyűlést a résztvevő tagok alkotják, melyet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnök hívja össze, a tagok részére legalább a közgyűlést megelőző nyolc nappal kézbesített meghívó útján. Az elnök a meghívót, amely a javasolt napirendet is tartalmazza, az egyesület sajátosságainak megfelelően az internetes WEB-lapjain is közzéteszi. Ez egyben a nyilvánosság biztosítéka is. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok 20 %-a az ok és a cél megjelölésével azt kívánja.
c) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a nyilvántartott tagok több mint fele részt vesz. A közgyűlés a határozatait a 7. § (i) pontjában foglaltak kivételével egyszerű szótöbbséggel hozza.
d) Határozatképtelennek minősülő közgyűlés esetén a változatlan napirenddel összehívott, megismételt közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább tíz tag részt vesz.
e) A közgyűlés döntései az általa választott tisztségviselőkre nézve kötelező érvényűek.
f) Szavazat-egyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
g) Személyi kérdésekben a szavazás titkos. Titkos szavazást kell elrendelni akkor is, ha ezt legalább három tag kéri.
h) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
• az egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel való egyesülésének kimondása,
• az alapszabály megállapítása, elfogadása, illetve módosítása,
• az egyesület tisztségviselőinek megválasztása,
• az egyesület tisztségviselőinek visszahívása,
• a tisztségviselők beszámoltatása a két közgyűlés között elvégzett munkájukról,
• az egyesület éves költségvetésének, illetve zárszámadásának elfogadása,
• a tag kizárása,
• az éves tagdíj mértékének és fizetési módjának meghatározása,
• döntés minden olyan ügyben, melyet az elnökség a közgyűlés napirendjére tűz, illetve bármely ügyben, melyet a közgyűlés hatáskörébe von.
i) A résztvevők kétharmadának szavazata szükséges az alapszabály módosításához, az egyesület feloszlásának, más egyesülettel való egyesülésének kimondásához, az elnök visszahívásához, valamint a tag kizárásához.
j) A közgyűlés bármikor felülbírálhatja az elnökség bármely ügyben hozott határozatát.
k) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írnak alá.
l) A közgyűlés általában nyilvános. A nyilvánosság csak abban az esetben zárható ki, ha személyhez fűződő jogok, vagy titokvédelmi jogszabály rendelkezését sértené.
Az egyesület elnöksége
8.§
a) Az elnökség a napi döntések kialakulásának színtere. Az elnökség dönt az egyesület jelentős, de nem stratégiai jelentőségű ügyeiben. Az elnökség ülései az egyesület tagjai számára nyilvánosak.
b) Az elnökség öt tagból áll, akiket a közgyűlés választ titkos szavazással, kétévi időtartamra. Az elnökség tagjai tisztségükre újraválaszthatók. Összeférhetetlen az elnökségi tagsággal minden olyan főállású munkaviszony, munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony, közéleti tisztség, amely az egyesület közhasznú tevékenység folytatását veszélyezteti, a Ksztv. 8. §-ában foglaltak szerint.
c) Az elnökség üléseit az elnök, vagy bármely két elnökségi tag összehívhatja. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az elnökség üléseit az elnök vezeti le.
d) Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi ülésen legalább három elnökségi tag részt vesz. Az elnökség döntéseit egyszerű többséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén a kérdést az elnökség következő ülésén ismételten köteles a napirendjére tűzni. Ismételt szavazategyenlősége esetén az elnök szavazata dönt.
e) Az elnökség hatáskörébe tartozik:
• az egyesület tevékenységének irányítása,
• a közgyűlés előkészítése, illetve összehívása,
• a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
• a tagok és pártoló tagok felvétele,
• az egyesület éves költségvetésének, illetve zárszámadásának elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,
• az éves eseménynaptár összeállítása,
• rendezvények szervezése, koordinálása.
f) Az elnökségi tagok a pénzügyi szabályzatban meghatározott módon aláírási és utalványozási joggal rendelkeznek.
g) Az elnökség mindezen ügyekben kifejtett tevékenységéről a soron következő közgyűlésen tájékoztatja a tagságot.
h) Az elnökség bármely tagját öt tag írásban benyújtott indítványára a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnökségi tag visszahívásának kimondásához a megjelentek egyszerű többségének igenlő szavazata szükséges.
i) Az egyesület testületei valamelyik tagjuk lemondása esetén a többiek teljes egyetértésével a létszám kiegészítésére választási ciklusonként egy alkalommal behívhatnak egy olyan személyt, aki az egyesületben más tisztséget nem lát el. Az egyesület elnökét behívott elnökségi tag nem pótolhatja.
j) A közgyűlés vagy az elnökség saját munkájának elősegítése érdekében további belső szervezeti egységeket és tisztségeket hozhat létre.
k) Az elnökség üléseiről emlékeztető készül, amelyek az Egyesület internetes oldalain megtekinthetők.
Az egyesület elnöke
9.§
a) Az egyesület elnökét az elnökségi tagok közül a közgyűlés választja titkos szavazással, két évi időtartamra.
b) Az elnök hatáskörébe tartozik:
• az elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, levezetése,
• az elnökségi döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése, koordinálása,
• az egyesület képviselete külső szervek irányában,
• szerződések kötése az egyesület nevében az elnökség jóváhagyásával,
• munkáltatói jogok gyakorlása,
• intézkedés és döntés a közgyűlés, illetőleg az elnökség által a hatáskörébe utalt ügyekben.
c) Az elnök a hatáskörébe tartozó ügyek ellátásáról köteles az elnökséget a soron következő elnökségi ülésen tájékoztatni. Az elnök a hatáskörébe tartozó ügyek ellátását alkalmanként bármely elnökségi tagra átruházhatja.
d) Az elnök jogkörét tartósabb akadályoztatás esetén az elnökség bármely két tagja együttesen gyakorolja.
e) Az elnöknek a pénzügyi szabályzatban meghatározott módon aláírási és utalványozási joga van.
f) Az elnököt öt tag írásban benyújtott indítványára a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnök visszahívásának kimondásához a közgyűlésen megjelentek kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
Számvizsgáló bizottság
10.§
a) A közgyűlés három tagból álló számvizsgáló bizottságot választ. A bizottság tagjai választhatók az egyesület tagjai közül és azon kívülről is. A bizottság elnökét maga választja meg. A bizottság tagjai a közgyűlés által meghatározott tiszteletdíjban részesülhetnek.
b) A számvizsgáló bizottság köteles véleményezni az egyesület mérlegét és a közgyűlés elé kerülő egyéb, vagyoni jellegű előterjesztéseket. A bizottságnak jogában áll az egyesület pénzügyi kötelezettséggel járó iratainak megvizsgálása és ebben a körben az elnökség bármelyik tagjától felvilágosítás kérése.
c) A számvizsgáló bizottság minősül továbbá a Ksztv. 7. § (1) bekezdése 3. c.) pontja szerinti felügyelő szervnek.
d) A felügyelő szerv működésére mindenben a Ksztv. 11. §-ában foglaltak az irányadók.
Az egyesület gazdálkodása
11.§
a) Az egyesület nem-nyereségorientált tevékenységet folytató szervezet, vagyona a tagok által befizetett tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, illetve az egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételből képződik.
b) Az egyesület éves költségvetés alapján a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi és számviteli előírások szerint gazdálkodik.
c) Az egyesület bevételei:
• a tagok és a pártoló tagok által fizetett tagdíj, illetve felajánlás,
• állami és társadalmi szervezetek támogatása,
• természetes és jogi személyek adományai,
• pályázati úton elnyert támogatások,
• önkormányzati támogatás,
• rendezvények, táborok, szervezési tevékenység bevételei
• eszközök kölcsönzési díja
• egyéb bevételek.
d) Az egyesület kiadásai:
• rendezvények, táborok költségei,
• képzési, továbbképzési kiadások,
• az egyesület számítástechnikai eszközeinek beszerzési, pótlási, üzemeltetési, karbantartási költségei,
• Internet kapcsolathoz szükséges bérleti- és telefondíjak
• adminisztratív (posta, telefon, írószer stb.) költségek,
• vállalkozási kiadások, adóterhek,
• egyéb kiadások.
e) Az egyesület az adott évre vonatkozó, elfogadott költségvetés szerint gazdálkodik. A költségvetés tervezetét az elnökség készíti el.
f) Az egyesület céljai megvalósításához, a gazdasági feltételek biztosítása érdekében másodlagos jelleggel gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat. Így a vállalkozási jellegű bevételek éppúgy, mint a vállalkozási jellegű kiadások csak másodlagos szerepet tölthetnek be az egyesület gazdálkodásában.
g) Az egyesület vagyona:
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A vagyon kezeléséért az elnökség felelős. Az elnökség mandátumának lejártakor köteles a vagyonnal történt gazdálkodásról a közgyűlésnek elszámolni. Az egyesület megszűnése esetén a vagyonról az utolsó közgyűlés dönt.
h) Az egyesület gazdálkodása és működése során minden a közhasznú működést érintő ügyben olyan nyilvántartást kell vezetni, amely megfelel a Ksztv. 7. § (2) bekezdése a-c.) pontjaiban rögzített kritériumoknak. A törvényben előírt nyilvánosságot az egyesület folyamatosan, bárki számára hozzáférhető módon, alapvetően az internetes oldalain biztosítja.
Nyilatkozatok és állásfoglalások
12.§
a) Az egyesület képviseletére az elnök jogosult.
b) Az egyesület nevében nyilatkozatot és állásfoglalást csak az egyesület érdekében álló, céljait előrevivő, kellő szakmai hozzáértéssel megfogalmazott és az egyesülettel szembeni jogi igény támasztását ki nem váltó formában lehet tenni.
Az egyesület feloszlatása
13.§
Az egyesület feloszlik, ha:
• a közgyűlés úgy határoz,
• a Bíróság feloszlatja.
Záró rendelkezések
14.§
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény,
az egyesületek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet,
a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (az alapszabály szövegében: Ksztv.), illetve a
Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szabályai vonatkoznak.
Az egyesület tagsága az 1998. augusztus 27-i közgyűlésen az alapszabályt elfogadta és a vezető tisztségviselőket megválasztotta.
Az egyesület a 2000. június 22-i, rendkívüli közgyűlésén az alapszabályt a közhasznú szervezetté való nyilvánítás céljából módosította, amely az elfogadás napján lép hatályba.
Az egyesület működését a jogerős bejegyzéssel kezdi meg.
Miskolc, 2008. február 19.
Dr. Sidló Gábor
elnök